Medinet Habu
| Théba és a thébai nekropolisz | |
| Világörökség | |
 | |
| III. Ramszesz halotti temploma Medinet Habuban | |
| Adatok | |
| Ország | Egyiptom |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, III, VI |
| Felvétel éve | 1979 |
| Elhelyezkedése | |
 Medinet Habu
Pozíció Egyiptom térképén
| |
 é. sz. 25° 43′ 13″, k. h. 32° 36′ 01″25.720278°N 32.600278°EKoordináták: é. sz. 25° 43′ 13″, k. h. 32° 36′ 01″25.720278°N 32.600278°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Medinet Habu témájú médiaállományokat. | |
Medinet Habu a thébai nekropolisz déli végében helyezkedik el, egyszerre templomegyüttes és templomok együttese, mivel ezen a 210×315 méter hosszú, vastag fallal körülvett területen számos, különböző korokban épült kisebb kápolna és templom található III. Ramszesz fő templomán kívül.
A terület ősi kultuszközpont, fő templomát a káoszból kiemelkedő ősdombbal azonosították, amelyben a világ keletkezése előtti isteni alakokat a hermopoliszi Ogdoádot is tisztelték. Hatsepszut és III. Thotmesz itt emeltetett templomot Ámon tiszteletére, majd e mellé építtette halotti templomát és királyi palotáját III. Ramszesz, az Újbirodalom végén pedig a jól védhető templomkörzet fontos közigazgatási központ lett. A település egészen az i. sz. 9. századig lakott maradt, épületei viszonylag jó állapotban vészelték át az évezredeket, dekorációin még ma is láthatóak az eredeti csodálatos színek. A régészek 1924 óta folyamatosan dolgoznak a terület feltárásán, a templomok falainak 7000 m²–t meghaladó feliratainak és díszítéseinek feldolgozásán, ezért máig az egyik legjobban dokumentált egyiptomi műemlék.
A főkapu
[szerkesztés]
A Habu-körzet kerítőfalán két megerősített kapu volt, a templom mögötti nyugati fal kapuját a hivatalnokok, alkalmazottak és beszállítók használták, a keleti oldali „főkapu” pedig a Nílus felé biztosította az összeköttetést. A turisták ma is ezen keresztül léphetnek be az épületkomplexumba. Ez a jellegzetes kapu 22 m magas és meglepő módon a nyugat-ázsiai migdolok (erődök) mintájára épült, domborműves díszítésén az ellenségeit eltaposó király látható. A kapu belsejében a bejárat fölött a királyi hárem termeit alakították ki, a domborművek itt gyönyörű hölgyek körében kényeztetve ábrázolják az uralkodót. Feltételezhető, hogy a király elleni összeesküvés is – amit korabeli papiruszok is alátámasztanak – e falak között szövődött.
Előudvar
[szerkesztés]A hatalmas, 200 m széles és 60 m hosszú előudvar ma ugyan kopár, de az ókorban itt álltak a királyi testőrség és a királyi istállók épületei.
Az isteni hitvesek kápolnái
[szerkesztés]A főkaputól balra található a XXV. és XXVI. dinasztia idején épített négy kápolna, melyek mindegyikét az Ámon isteni feleségeinek (tulajdonképpen: főpapnőknek) emeltek. Az első, „Anubisz szőlőskertje” I. Amenirdisz részére készült, a második I. Pszammetik fáraó lányának Nitókrisznak, a harmadik tulajdonosa II. Sepenupet, a negyediknek pedig Mehtienweszkhet, Nitókrisz édesanyja. A falakon a kiváló minőségű és jó állapotban fennmaradt domborművek a túlvilági életre szükséges élelmiszereket és áldozatokat ábrázolják. A hercegnőket a kápolnák padlózata alatt kialakított kis kriptákba temették.
Amon temploma
[szerkesztés]
Ókori nevén Dzseszer-iszet. A templomegyüttes legkorábbi építésű kis templomát még Hatsepszut és III. Thotmesz idején kezdték építeni Amon istennek szentelve. Ehnaton idején megrongálták, majd a vallási restauráció után Horemheb, I. Széthi és természetesen III. Ramszesz helyreállíttatta. A XXV.-XXVI. dinasztia uralkodói Sabaka núbiai király és Taharka egy pülonnal kibővítették, a XXIX. dinasztia uralkodója I. Nektanebosz azonban már csak uzurpálta elődei épületeit. VII. Ptolemaiosz egy 13,5 m magas oszlopsorral és egy – a közeli Ramesszeumból elhordott és újrafelhasznált kövekből – gyönyörűen festett új kapuzattal bővítette (lásd fotó) a római időkben is működő templomot. A kis templomtól északra ma is megtalálható a szent tó és egy nilométer.
III. Ramszesz halotti temploma
[szerkesztés].jpg)
Ókori nevén Henemet-neheh.
Az első pülon
[szerkesztés]„Amon nyugat-thébai birtokán az örökkévalósággal egyesült Uszermaatré-Meriamon temploma” lenyűgöző első pülonja 27 méter magas és 65 méter széles és az Egyiptom ellenségeire lesújtó, őket Amon-Rének és Ré-Harahtinak felajánló fáraót ábrázolja gigantikus méretben. Ez a jelenet nagyon gyakran fordul elő az egyiptomi templomok díszítésében. III. Ramszesz az északi pülonon Alsó-Egyiptom vörös, a déli pülonon az egyesített vörös és fehér koronát viseli, demonstrálva ezzel az isteneknek, hogy ő a „Két Ország” királya. A templom külső falait is fontos történelmi csaták és nagy győzelmi jelenetek képei és elbeszélései borítják.
Az első udvar
[szerkesztés]A templom első udvara 48×35 méteres, kettős rendeltetésű, mivel a déli fal mögött elhelyezkedő palota udvara is egyben. Ezen a falon nyílik az úgynevezett „megjelenések ablaka”, ahonnan az uralkodó figyelhette a templomban később bemutatott áldozatok előkészületeit, valamint innen jutalmazta meg papjait, főhivatalnokait is. Az ablakkal szemben a király hét hatalmas Ozirisz-pillére látható, az első pülon hátsó homlokzatán pedig a kívül megkezdett csatajelenetek folytatódnak, realisztikusan ábrázolva a háború borzalmait. Írnokok számolják a legyőzött, halott ellenség levágott kezeit és péniszeit, mivel ezek száma szolgált alapul a győztes katonák jutalmazásának. Az északi falra az udvari élet szokásos napi áldozatainak pontos rítusát vésték.
A második udvar
[szerkesztés]
Ez az udvar 38 méter hosszú és 42 méter széles, kolonnádját oldalt zárt, papirusz alakú oszlopok támasztják alá, szemben két oldalt Ozirisz-pillérek tartják. Sajnos ezeket a koptok a keresztény kor elején nagy mértékben megrongálták, mikor a templomot keresztény templommá alakították át. Kárpótolnak azonban a falak csodálatos élénk színekkel megmaradt festett domborművei, amik fontos, itt zajló fesztiválok és vallási jelenetek részleteibe engednek bepillantást.
Első hüposztül csarnok
[szerkesztés]
E csarnok alaprajza a tipikus egyiptomi templomépítészet példája. A középtengely négy pár magasabb oszlopától jobbra és balra is tizenhat kisebb oszlop sorakozik, lehetővé téve így a terem mennyezetről történő megvilágítását az oldalablakokon keresztül. A padlózat hátrafelé haladva emelkedik, a belmagasság pedig a szentély felé közeledve csökken, misztikus derengő fényt biztosítva itt a legtitkosabb szertartások elvégzéséhez. Sajnálatos, hogy ebben a látványban a templom e részének erősen megrongált állapota miatt nem részesülhetünk. Az oszlopokból és a középső falakból csak az alsó negyedük maradt meg, a felső részeket a későbbi uralkodók saját épületeikbe hordatták és használták fel ismét. Az oldalkamrák és azok díszítései azonban jó állapotban maradtak, és festett ábrázolásaikból következtethetünk a kamrák funkcióira. Itt volt a például a templom kincstára is.
Második és harmadik hüposztül csarnok
[szerkesztés]Ez a két csarnok nagyon rossz állapotban van, töredékes szobrokat és oszlopokat láthatunk a thébai triász, Ámon, Mut és Honszu szentélyeiben. Érdekes jelenetet találunk egy kő áthidalón, ahol a térdelő király mögött páviánok hódolnak a napistennek. Az egyiptomiak a páviánok hajnali üvöltését a felkelő Nap köszöntéseként értelmezték.
A királyi palota
[szerkesztés]A templomot körülvevő számos épület, ház, raktár, kaszárnya, műhely közül a legfontosabb a déli oldalon elhelyezkedő királyi palota. Ennek a hatalmas, valaha kétszintes agyagtégla épületnek ma már csak a romjai láthatók. Valószínűleg itt lakott III. Ramszesz, mikor felkereste a templomot, hogy áldozatot mutasson be az istenné lett ősei tiszteletére, vagy a „megjelenések ablakán” keresztül figyelemmel kísérje az Opet-ünnepet és a völgy szép ünnepét.
Források
[szerkesztés]- Kent R. Weeks: Luxor és a Királyok Völgye
- Richard H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai
- Baines, John, Málek, Jaromír. Az ókori Egyiptom atlasza, ford. Udvarhelyi László (magyar nyelven), Budapest: Helikon Kiadó Kft.. 1. kiadás: ISBN 963-208-068-8, 2. kiadás: ISBN 963-208-642-2 [1992] (2000)
